Csomafay Evelyn - zátony

Csomafay Evelyn - zátony

(a nők teste törzs,

hátuk medres hegygerinc.

bőrük fátyol,

belepi szemeiket a köd.)

az én testem nem templom.

nem hotel.

nem méz.

savanyú a húsom, mint a galóca.

14' nyarán egy táborvezető

azt kérdezte tőlem:

mi szeretnél lenni, ha nagy leszel.

én azt mondtam kagyló.

dübörögjön szavaimban az óceán.

visszhangzon sóhajomban

a szélben táncoló napernyő.

vágjam fel a talpát idegen szagú férfiaknak.

én nem vagyok több

a kreol bőrű nőknél a homokban.

az én szívem csöppnyit sem gyöngyház.

az én szívem

megpihen két dobbanás között.